![]() 2001 |
|
|
|
|
Kedves Naplóm!
Kezdeném a szokásos maszlaggal...ez egy új év, amely új lehetőségeket rejt magában.
Új célokat tűzhetünk ki és újabb 365 nap áll a rendelkezésünkre az álmaink megvalósításához.
Vonj mérleget. Blablablabla.....
Amióta az eszemet tudom, soha nem tettem újévi fogadalmat és soha nem gondoltam át, hogy
milyen volt az elmult évem. Sőt kifejezetten frusztrált, ha valaki az újévi fogadalmaimról kérdezett.
És láss csodát, most mérleget vontam, de nem csak az elmult évről, hanem az egész eddigi életemről.
Lehet, hogy öregszem??? Vagy egyszerűen rájöttem, hogy ez így nem mehet tovább.
Szóval újévi fogadalmat tettem vagyis inkább új életet kezdtem. Komoly hadi terv készült a 2010-es évre, már csak be kell tartani...
Az egyik ilyen természetesen a súlyvesztés. Mostantól minden héten le fogok adni 0,8 kilót, amit 3 hónapig csinálok (az - 10 kiló 3 hónap alatt) majd 2 hét súlytartás (egy kis lazulás, mert húsvét és szülinapom lesz), majd megint 3 hónap hajrá, nyáron 2 hét lazulás (a nyaralásom ide tervezem) , majd egy utolsó 3 hónapos etap, és már megint december lesz. Az utolsó hónapra csak súlytartás. És itt már 80 kiló leszek.
A másik az a fránya mozgás. Jelentem a hullahopp kifogott rajtam,de nem adom fel, minden nap gyakorolni fogom, mert nem hiszem el, hogy nem tudom megcsinálni. Ja és ami a legnagyobb sikerélmény , felkészültetetek??????
FUTNI KEZDTEM!!!!! Na jó ez még egy kicsit túlzás, mert olimpián még nem indulok, de elkezdtem...
Piszok nehéz volt elindulni. Reggel korán felébredtem, hogy én ma bizony futni fogok (ez még a meleg paplan alatt határoztam el).Hurrá!
Majd elkezdtem felöltözni, zokni.....az egóm elkezdett ellenem dolgozni.....meghallottam, hogy mintha esne valami, rögtön elbizonytalanodtam, hogy nem is akarom én ezt annyira.Jajj nagyon álmos voltam!
Felvettem a tréning nadrágom.....Egó: hülyeség ez a futás, tuti nem tesz jót nekem, nem is tudok 10 métert sem futni és biztos sokan vannak már az utcán.
Tréning nadrág ledob, vissza bújtam a meleg paplan alá.....De eddigre már annyira felidegesítettem magam, hogy nem bírtam aludni.Komoly harcot vívtam magammal.
A döntő érv, talán az volt, hogy muszáj legyőznöm magam és segít a diétámon és jobb kedvem lesz és a mozgás részt kipipálhatom és nem okozok csalódást azoknak, akik igazán bíznak bennem.
Szóval ágyból kivánszorogtam, tréning nadrág fel, cipő és start. Még az utcára lépéskor volt egy utolsó megtorpanás, de elindultam.
100 méter után (többnek tünt) azt mondtam, hogy meghalok, a tüdőm fájt, a szívem a fejembe dobogott, minden hájam külön életet élt, ezért elkezdtem sétálni. Majd a pulzusom kicsit normálisabb lett, megint futás.És elkezdtem élvezni.Futottam 100 kiló felett, hajnalban futottam.Hihetetlen volt.Kb. 15 perc volt az egész.De legyőztem magam a lustaságom.
És másnap felébredtem magamtól, hogy megyek futni.Tudtam, hogy piszok hideg van, mert hallottam, hogy süvít és este esett a hó is, izom lázam is volt (érdekes, mert még a kezem is fájt) de nem is érdekelt elindultam.Hihetetlen érzés, hogy látod, hogy a hóban még nincsenek nyomok, Te vagy az első, valami olyat csinálsz, amihez más még gyenge. És már csak egyszer kellett megálnom.Szuper volt!!!
Tényleg csak elindulni nehéz és kell lennie egy célnak a szemed előtt, hogy miért csinálod.Nekem már megvan erre az évre a stratégiám az életemhez. Soha nem terveztem előre meg semmit és most nagyon élvezem, Sikerülnie kell!!!!
Sok sok kitartást és erőt Mindenkinek!
| < Előző | Következő > |
|---|












