 2001 |
|
|
|
|
Kedves Naplóm!
HIPIÁJÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉ!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Megvan az a bizonyos 110 kiló.Sőt még túl is teljesítettem, mert 109,8 kiló vagyok!
:)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))
Hihetetlen jó érzés!
Ez egy lélektani határ volt nálam, már többször a közelében voltam, de valahogy soha nem sikerült átlépnem.
Most valahogy azt érzem, hogy év végére simán megtudom csinálni, hogy végre két számjegyűt mutasson a mérleg.
A másik, amiért nagyon vágytam a 110-re az az, hogy van nekem egy drága Mentorom, akit 1,5 éve (többnek tűnik) ismerek és azóta magázódunk.
És alkut kötöttünk 130 kiló magasságában, hogy ha elértem a 110 kilót, akkor tegeződhetünk.
Hát erre vágytam annyira, ez mozgatott.
Kedves Dr. Palotai Katalin, nagyon köszönöm, hogy van és azt is, hogy Öntől (holnaptól már Tőled) ennyi mindent tanulhatok.Az életem egyik legszuperebb történése, hogy megismertem és megtiszteltetés, hogy a barátja lehetek.
A másik csodás Emberke az életemben, akinek muszáj megköszönnöm ezt a rész sikert, Dr. Nas Katalin. Ő az, akivel kezdődött ez az ámokfutás a kilókkal. Köszi, hogy folyamatosan csesztettél és szidtál és dícsértél és hallgattad a nyafogásom.
Ők ketten olyan orvosok, akikra bármikor rábíznám az életem.Olyan alázatot,emberséget, kitartást tanultam Tőlük, ami nélkül az életem már régen kisiklott volna (remélem egyszer viszonozni tudom).
Vissza kaptam a hitemet, hogy ebben a durva és tapossuk le egymást világban ,még van remény és élnek még benne tiszta szívű és becsületes Emberek.
KÖSZÖNÖM!
Mindenkinek csak ajánlani tudom Őket tiszta szívvel, ha beteg vagy azért, ha egészséges vagy azért, hogy az is maradj.
Muszáj leírnom mégegyszer 109,8.....Huuuu
Bocsi, kicsit érzelgős lettem.
Jó éjt naplóm!
:)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))
| < Előző | Következő > |
|---|
